Az alábbi ismertető, a Vom Matthiasberg Kennel által összeállított ismertető anyagból való. A Vom Matthiasberg Kennel, minden új gazdi számára átadja ezt az ismertetőt sok egyéb hasznos információval együtt.
A leonberginek lelke van!
 
A testi nagyság és erő öntudatot ad. Nem kell állandó ugatással felhívnia magára a figyelmet, sem fenyegető magatartással vagy morgással. A támadási kedv számára éppúgy idegen, mint a dühkitörések vagy a pánik. Egy normális leonberginek kötélből vannak az idegei, és mindig megőrzi a nyugalmát; a forgalom zaját meg sem hallja, a nagyváros idegességét észre sem veszi. Oda sem figyel, ha provokálják. Az emberekkel szemben barátságos, jóindulatú. Nagy türelemmel cipeli a kisgyerekeket a hátán, hagyja magát ölelgetni és kényeztetni. A nagyoknak fáradhatatlan készenlétben áll, hogy bármely játékba bevonhassák. Semmilyen örökölt vadászösztön nem húzza őt a vadonba, nincs olyan kívánsága, amelyet a fogával akarna magának kivívni. Ember- és állatbarát, lelkes családtag. A leonbergi nemcsak egy, hanem több emberhez is ragaszkodik, mindazokhoz, akikkel együtt él. Rosszkedélyű, ha néhány órát egyedül kell töltenie, s viharos üdvözléssel jelzi a viszontlátás örömét.
 
A leonbergi már a nagysága miatt sem alkalmas arra, hogy bárhol éljen. Egy emeletes ház garzonjában ez az örömteli kutya bizonyára rezignálttá válna. Embertelen súlyát kénytelen lenne a lépcsőkön cipelnie, otthonában teljes mozgáshiányra lenne kárhoztatva, rendszerint ráadásul túl meleg környezetben. Időszakosan kennelben is élhet a leonbergi, de vigyázat: ha nem családban él, akkor mint minden más kutyának – megváltozik a jelleme.
Mivel méretei igen tiszteletre méltóak, ugyanakkor mindig, mindenütt ott akar lenni, arra is figyelemmel kell lennünk, milyen járművet használunk, ha ilyen kutyát akarunk szállítani. Kisautóban csak rövid úton szoronghat az aranyóriás. Hétvégi kirándulásokra vagy hosszabb útra több hely kell neki. A biciklisek sem fogják örömüket lelni a kutyában, mert az állandó, kilométereken át való rohanás felnőtt korban sincs a kutya ínyére. Szívesebben megy „farkasügetésben”, azaz mérsékelt futásban. Buszon és vonaton viszont szívesen utazik. Sem a tolakodó embertömeg, sem a hangosbeszélő zaja nem hozza ki nyugalmából, és el sem mozdul a gazdája mellől. Aki pedig sokat és szívesen gyalogol, annak nem is lehet ideálisabb társa.
 
A leonbergiből sosem fogy ki a szusz, nem zavarja sem eső, sem zivatar, sem járhatatlan vidék. Aki sétái kísérőjének még külön örömet is akar okozni, az lehetőleg vízközeli sétautat választ, és engedi kutyáját egy-egy frissítő fürdőt venni.
A leonbergi fanatikus és remek úszó. Lelkesen úszik át egy hegyi patakot, vagy nyáron a kerti locsoló spriccelését is élvezi, esetleg a séta utáni lábfürdőt.
Későn érő – mint általában a nagytestűek
 
A legtöbb fajtánál a nevelés a legfontosabb. Ez a leonbergire is érvényes. De rendszerint megtanul mindent magától. Már kölyökkorban olyan dicséretéhes, hogy minden egyes „jó kutya” dicséret a jeles cselekedet megismétlésére készteti, így az alapleckéken már akkor túl van, amikor abba a korba kerül, hogy ideje lenne megnevelni. Ez az idő ugyanis a leonberginél későn jön el, sokáig kölyök marad. Amikor a valódi alapkiképzés kezdődik, körülbelül a hatodik hónapban, akkor már valószínűleg ismeri az „ülj” és „ide gyere” parancsokat, ha arra való igyekezetét, hogy mindent jól csináljon, megfelelően kihasználjuk.
A szidásra igen fogékony, persze, csak ha mértékkel kapja. Ordítozni, vagy pláne megütni nem szabad, mert teljesen értetlenül reagál erre. A tiltás rövid és egyértelmű legyen, a dicséret hosszú és túlzott.
 
Amikor a leonbergi eléri az egy- egy és fél éves kort, már megtanulta az alapokat, akkor meglepő felfogóképességgel teljesíti a kísérőkutya feladatait. Számára minden további nélkül természetes, hogy egyik szemét mindig gazdáján tartsa, kapcsolatban maradjon vele, így sok irányítást megspórol a gazdának. A többiről, pedig gondoskodik erős idegzete, semmi nem vonhatja el figyelmét feladatáról. A sportfeladatokban is szívesen részt vesz az oroszlánkutya, még akkor is, ha bizonyosan nem ő lesz a leggyorsabb sprinter a pályán. Itt a tulajdonos csak maradjon józan, különben a megszállott tanítvány túlságosan is gyorsan tanul. A nagy ugrások, ahogy a mászási feladat is, csak akkor engedélyezett, ha a kutya valóban teljesen kifejlődött, azaz betöltötte második évét.
Akkor is veszélyt jelenthet a leonbergi villámgyors felfogóképessége, ha a gazdát túlságos nagyravágyás feszíti. Már egy kölyök megérzi, míg más kutyákkal talán kicsit durvábban játszik, hogy gazdája tőle védekezést vár – és úgy is tesz. Még rosszabb, ha felébresztik benne a védőösztönt, amely egy normális leonberginél szerencsére inkább visszafejlődik. A nagy és súlyos izomkolosszus hamar megtanulja a harapás leckéjét, ilyenkor gyorsan kicsúszhat az ellenőrzés alól.
Aki egy leonbergivel akar együtt dolgozni, az menjen a kutyasportpályákra.
Tehát nem egy „mindenes” kutya. De mindenkinek való, aki megbízható kísérőt keres, akivel megoszthatja lelki életét és egy örökké hűséges barátot kíván magának. A leonberginek nem csak a szőre arany- a szíve is.
 
A leonbergi nevelése
Termeténél csak a lelke nagyobb. A leonbergi tartók egyöntetű véleménye szerint a fajta sokszor felér egy emberrel. Ezt a kijelentést nem szabad közhelynek venni. Mentésre kitenyésztett fajta, életének legmeghatározóbb momentuma a gazdának és családjának önfeledt szeretete, segítése, védelme. Alaptermészete mindig kiegyensúlyozott hiszen vakvezetésre csak a legmegbízhatóbb idegrendszerű állatokat használják csodálatos társa lehet minden olyan embernek, aki szeretettel és odafigyeléssel fordul felé. Idős korban éppúgy megőrzi kedvességét, szívesen játszik.
 
Kiskutyusnál az első hetekben különösen fontos, hogy sokat simogassuk, dicsérjük, nyugtassuk, hogy az emberekkel bizalmas és félelemmentes kapcsolata alakuljon ki. A szocializációs folyamat másik súlypontja, hogy az alap immunizációs oltások után minél hamarabb megismerkedhessen más - és más fajtájú kutyákkal is.
 
Minden egyes fiatal kutyát életének ebben az érzékeny, mindenre fogékony korszakában kell a gazdinak megszelídítenie (szocializálnia). Ennek hiányában nem tud kontaktust teremteni az emberrel, és egész életében félni fog a „kétlábúaktól”. Félénk, vagy agresszív lesz aszerint, hogy milyenek a veleszületett tulajdonságai. Fentiek alapján egyértelmű, hogy a durva bánásmód lelkileg tönkreteszi, egész életére frusztrálhatja a leonbergit.
Bármit elérhetünk nála: teljesíti minden kérésünket, ha agyondicsérjük érte.
 
Amennyiben mégis fegyelmezésre kerül sor, a határozott hangú utasítás legtöbbször elég. Ha valami „szörnyű” dolgot művel, a nyakán tarkója fölött kell elkapni a „grabancát”. A dús szőrzeténél fogva elég, ha a mellső lábacskái közül egy nem éri a földet, máris azonnal „fülét-farkát” elengedve szótfogad. Az anyaállat kicsinyei szállításakor használja ezt a fogást, s ilyenkor tudja, hogy „kutyakötelessége” mozdulatlanul maradni, hiszen rakoncátlankodása – természetes körülmények között – az életébe kerülhet.
A kiképzés alapelemeit (ül, fekszik stb.) hamar elsajátíthatjuk vele otthon is. 8 hónapos kora után érdemes beíratni iskolába, ám mivel későn érő típus, a növekedés ideje alatt 2 éves korig nem szabad túlterhelni. A lépcsőzés, a bicikli mellett futtatás, ugratás, kúszás kifejezetten ártalmas lehet. Remek hasznát veszi azonban úszóhártyás tappancsainak fürdéssel, úszással egybekötött vízparti sétákon. Örömmel vesz részt az erdei kirándulásokon, nem zavarja a zuhogó eső, imád a hóban hemperegni, de kutyamelegben egy közös fagyizás sincs ellenére a belvárosban.
Egy másfél éves korára kifejezetten kellemes kísérővé válik képzés nélkül is; 5-10 méternél távolabb nem szívesen megy a gazdájától. Igazából 2-2 és fél éves korukra fejlődnek ki teljesen, s ekkorra már minden különösebb utasítás nélkül is őrzi a gazdit s a saját territóriumát (kertet, lakást). Láncra kikötni, vagy hosszú ideig a kennelben tartani nem szabad. Ennek ellenére célszerű a kertben kennel kialakítása, vagy a kertrész leválasztása a bejárattól. Így a gazdi a hivatali személyek :számlás, postás, esetleges ügyfelek, stb.: számára nem teszi lehetővé az azonnali bizalmaskodást. Egyébként nem kötözködő természet.
Sokáig fel sem fogja, hogy micsoda félelmetes erő birtokosa, s később is mérhetetlenül nagylelkű. Vitapartnerét inkább ledönti, és leszorítva tartja; sok leonbergi élete végéig nem okoz vérző sérülést, harapást verekedés közben sem. Nem marcangoló típus. Természetesen, ha a gazdi vagy a saját életét érzi veszélyben, vagy valóban végletekig hergelik, félelmetes ellenfél.
Hatalmas erejéhez, robusztus termetéhez kifejlett korban meglepő gyorsaság, robbanékonyság párosul. Tekintettel arra, hogy a kanok súlya meghaladhatja a 80 kg-ot, a gazda feltétlen engedelmességre kell, hogy nevelje. Ennek módja azonban a határozottságon kívül csak a rengeteg szeretet!
 
Bárhol kulturáltan tud viselkedni, ennek csak az a nyitja, hogy minél több időt kell vele tölteni. Így minden programban a gazdi igényeinek megfelelően résztvevő, vagy illedelmes szemlélő. Sok orvos azt mondja, hogy egy kutya, mely örömet okoz, évekkel meghosszabbítja gazdája életét. Igazuk lehet, hiszen rohanó világunkban kevés olyan megnyugtató dolog létezik, mint leülni egy leonbergi mellé, érezni mély-meleg illatát, simogatni tengernyi puha szőrét, látni kedves mosolyát, odaadó ragaszkodását, hallgatni jellegzetes, dörmögően torokhangú, mélyről jövő affektálását, mellyel elmeséli, hogy mennyire hiányoztunk neki.
 
Emellett a leonbergit a gyerektársaság rendkívüli örömmel tölti. A hatalmas kanok nyugodt türelemmel tűrik, hogy kis gazdájuk nyelvükbe kapaszkodva tegye meg az első tétova lépéseket. A szukák féltő gondoskodással kísérik az apró lábakat, azonnal megérzik, ha elbillen egyensúlyából a gyermek, fogódzóként tartják oda nyakukat, fülüket, hátukat. Már kölyökként is teljesen megkülönböztetett figyelemmel fordulnak kis pajtásaik felé, játék közben finomabbak, és mindent ráhagynak, amiért egy alom-testvérnek már régen lakolnia kellene. Nem véletlenül ajánlják külföldön lábadozó, kedélybeteg, mozgáskorlátozott és fogyatékos gyermekek mellé a leonbergit játszótársul.
 
A leonbergi rendkívül barátságos, alkalmazkodó természetén kívül a fantasztikus küllem is megragadja figyelmünket. Higgadtsága, óriási termete ellenére is elegáns megjelenése, valamint az a tény, hogy nem nyáladzik, kedvelt kísérő kutyává tették a régi idők óta. Richárd Wagner, Bismarck, Friedrich von Baden nagyherceg, Wels hercege, III. Napóleon éppúgy büszke volt leonbergijére, mint Garibaldi. 1870-ben az osztrák újságok szívesen számoltak be felsége Erzsébet Császárnő Práterben tett kutyás sétáiról. Az úrnőjüket méltósággal kísérő leonbergik nem mindennapi látványt nyújtottak.
A termet, a szőrzet minőségét azonban az öröklött tulajdonságokon kívül a tartás jóval nagyobb mértékben meghatározza, mint egy kisebb testű fajtánál.
A helyes ápolás
 
A leonbergit nem kell sem trimmelni, sem nyíratni. A szőrváltás idején, tehát tavasszal és ősszel, ritka fogú fémfésűvel ajánlatos a szőrt átfésülni, hogy a kihullott szőrcsomókat eltávolítsuk. Ha a fésülés közben elfilcesedett részeket találunk, ezeket speciális filckéses kefével óvatosan vágjuk ki. A rendszeres oltásokon, sikeres féregtelenítésen és lehetőleg egész évi rendszeres bolhátlanításon kívül a leonbergi nem igényel különösebb ápolást.
Ez a fajta különösen imádja a vizet, és ha nem tiszta vízben fürdik, szőrzete elkoszolódhat. Ilyenkor egy zuhany segít.
 Wladár Sándor úszó olimpiai bajnok, állatorvos /Äbony és Mandula orvosa/
"A leonbergi a környezetéhez remekül alkalmazkodó, a hazai klímára is alkalmas kutya. A rendelőmben jóval ritkábban jelentkeznek csontrendszeri, izületi, vagy a vérkeringés szervének megbetegedéseivel, mint egyéb nagytermetű, hosszúszőrű kutyák. Örökletes betegségeivel sem találkoztam még, s ez azért nem egy utolsó szempont, mert a nagytestű fajták örökletes vagy szerzett betegségei igencsak megkeseríthetik a gazda életét.
Többek között azért az egyik legkedveltebb kutyafajtám, mert valóban kiszámítható a viselkedése, rendkívül családcentrikus, ugyanakkor a jóságos tekintet és a szelíd lélek mögött érződik az erő, és ez megjelenésében is tükröződik. Az is szempont a számomra, hogy más élőlényekkel is kiegyensúlyozott a magatartása.
Igazából nyugodt, higgadt, kiegyensúlyozott családba ajánlom, ahol a szeretet mellett megfelelő életteret és tartási körülményeket tudnak számára biztosítani.
Nagyon tetszik, hogy az egész állatból sugárzik, hogy örök értékeket képviselő tulajdonságai vannak. Nem lett túltenyésztve, nem egy éppen most divatkutya típus. Úgy tűnik, hogy sosem veszíti el a környezete megbecsülését, tiszteletét.
Úgy gondolom, hogy a napi egy-két órás sétáimon lélekben is társra találnék egy leonbergiben. Tulajdonképpen az is inspirál, hogy: mivel még nem növesztettem úszóhártyát: hosszú távon ha versenyeznénk, lehet, hogy kikapnék tőle úszásban." |
AJÁNLOM AZ OLDALT
